Klímaklub

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Július 5. - Mi fán terem a bio?

E-mail Nyomtatás PDF

Hatalmas érdeklődés övezte a Gödöllői klíma-klub szezonzáró összejövetelét július 5-én a Civil Házban: körülbelül ötvenen vettek részt a beszélgetésen és az azt követő bográcsozáson. A téma a bioélelmiszerek, biotermelés volt, meghívott vendégeink pedig Berkes Mária és Matthew Hayes biotermelők és Dr. Varga Andrienne, a SZIE bioélelmiszereket kutató adjunktusa voltak. A beszélgetést Vadovics Edina, a klíma-klub egyik alapítója, a GreenDependent Egyesület elnöke vezette.

Vadovics Edina első kérdése arra irányult, miért választották a beszélgetőtársai ezt a pályát. Matthew, a Zsámboki Biokert alapítója elmondta, számára a biotermelés a politikai szerepvállalás egy formája, tevőleges kiállás azok mellett az ökológiai értékek mellett, amiket vall. Mária pedagógusból és lelkes biotermék fogyasztóból vált termelővé, és épp Matthew gazdaságában dolgozva ismerte meg párját, akivel aztán megalapították saját biogazdaságukat, a Mondeltanyát. Adrienne-t pedig már kisgyermekként érdekelte, mi van pontosabban abban, amit megeszünk, amiből voltaképpen építkezik az emberi szervezet. Mint elmondta, azért is fontos ezt kutatni, mivel Magyarország területének fele művelt terület, ahol évente több ezer tonna növényvédőszert és műtrágyát használnak fel.

Arra a kérdésre, hogy pontosan hogyan, milyen gyakorisággal ellenőrzik a biotermelőket, a két biogazda megosztotta, hogy minden évben van egy kötelező ellenőrzés, amely általában 1-2 napig tart, és amely során minden vetőmagot, tápláló- és védekezőszert ellenőriznek a hitelesítő szervezet ellenőrei. Ilyenkor, ha bármi gyanúsat észlelnek, terménymintát is vesznek. Ezen kívül előfordulnak szúrópróbaszerű ellenőrzések is. Varga Adrienne felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy a biotermelés nem egy munka, hanem egy életforma, amelyet csak komoly elhivatottsággal lehet űzni. Az az ideális, ha a termelő és a vásárló között hosszú távú, bizalmi kapcsolat tud kialakulni.

A bioélelmiszerekkel szemben felmerülő leggyakoribb érv az, hogy aránytalanul drágábbak a konvencionális termelésben előállított zöldségekhez képest. Berkes Mária ezzel kapcsolatban elmondta, hogy maga a biominősítő tanúsítvány és az évi kötelező ellenőrzés is sok pénzbe kerül. Matthew Hayes hozzátette, hogy a technológiát is meg kell fizetni, valamint az élőmunka-igény is nagyobb a biotermelésben. Az élővilágra és a környezetre káros monokultúrás gazdálkodás nem véletlenül terjedt el, hiszen fajlagos költsége annak a legalacsonyabb. Varga Adrienne ezt azzal egészítette ki, hogy egységnyi területről ráadásul kevesebb terményt lehet leszedni egy biogazdaságban. (Megjegyzés: emiatt sokan tévesen úgy gondolják, nem lehetséges pusztán biogazdálkodással ellátni az egész világ élelmiszerigényét. Ez viszont tévhit, valójában 9 milliárd embert is lehetne bioélelmiszerrel táplálni, bővebben erről itt lehet olvasni.)

Ár-érték arányban ugyanakkor mégis jobbak a biozöldségek, hívta fel a figyelmet a kutató, hiszen ezek tápanyag-összetevői sokkal kedvezőbbek. Nem csak, hogy nem találhatók bennük vegyszermaradványok, de lényegesen több vitamin, ásványi anyag, illetve az ízeket és színeket adó fitovegyület található bennük. Ennek köszönhető, hogy a biozöldségekből készült ételek ízletesebbek, és kevesebbtől is jól lehet lakni. C vitaminból például 25-30%-kal több is lehet egy biogazdaságban termelt zöldségben, mint konvencionális termelés során. Arról nem is beszélve, hogy a műtrágyák hatására a növények felhalmozzák a nitrogént, a magas nitráttartalmú zöldségek fogyasztása pedig gátolja a vér oxigénszállítását. Ez természetesen biozöldségek esetében nem fordulhat elő, és ez a fő oka annak, hogy például bébiételeket már kizárólag csak biozöldségekből szabad gyártani.

Vadovics Edina feltette azt a sokakat érdeklő kérdést, hogy honnan tudhatjuk a piacon, hogy megbízhatunk egy termelőben, árusban. Berkes Mária elmondta, hogy bármikor elkérhetjük egy piacon áruló biotermelő tanúsítványát, ezt ugyanis mindig magukkal tartják. Megtudhattuk azt is, hogy a biogazdáknál gyakori, hogy egymás terményeit is árusítják, így például Marikánál is megtaláljuk a Zsámboki Biokert zöldségeit is. Ebben az esetben a többi termelő biotanúsítványának fénymásolatát is viszik magukkal. Matthew felhívta a figyelmet, hogy gyanús lehet az is, ha egy biostandon túl sok egyforma, szabályos zöldséget vagy nem oda illő, nem idényjellegű terményt látunk. A hosszú távú bizalmi kapcsolat kialakulása viszont akkor a legkönnyebb, ha egyszer személyesen is meglátogatjuk a gazdaságot, ahonnan az élelmiszert vesszük: a biogazdálkodók rendszerint nagyon örülnek az ilyen megkereséseknek és örömmel fogadják a látogatókat.

Mind a Mondeltanya, mind a Zsámboki Biokert is látogatható előzetes időpont egyeztetést követően. Az elérhetőségeik:

Mondentanya: +36704198883 https://www.mondeltanya.hu

Zsámboki Biokert: +36203644343 https://www.zsambokibiokert.hu

Az estét aztán kötetlen beszélgetéssel, bográcsvacsorával zártuk, amelyhez az alapanyagokat a két résztvevő biogazda, valamint a GreenDependent Egyesület biztosította.

Ajánlott olvasmányok:
Leszel, amit eszel – a GreenDependent és a Nyitott Kert közös kiadványa
Bio – Nemcsak etet, táplál is – A GreenPeace kiadványa

A Gödöllői klíma-klub most nyári szünetet tart, szeptembertől ismét havonta összegyűlünk a Civil Házban és folytatjuk a Zöld életmód Gödöllőn sorozatunkat. Addig pedig ajánljuk július 18-án a Gödöllői Városi Könyvtárban megrendezésre kerülő filmvetítést. Az Özönvíz előtt című film után a klíma-klub alapítói által moderált beszélgetés lesz a klímaváltozásról, az egyéni felelősségről és arról, mit tehetünk, hogy mérsékeljük a klímakatasztrófa hatásait.
(Fotók: Szabó Csaba)

 

 

Hungarian (formal)English (United Kingdom)

Kapcsolat