Klímaklub

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

6. klub (2010. március)

E-mail Nyomtatás PDF

Gödöllői klíma-klub

2010. március

Király Zsuzsanna, az Energia Klub szakértője volt márc. 18-i klubunk vendége, ahol a lakcímkéről, vagyis az épületek energetikai tanúsítványáról beszélt, illetve válaszolt számos kérdésünkre. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk előadását és beszélgetésünket.

Európában az összes energia körülbelül 40%-át épületekben használjuk fel – ezért foglalkozik az EU kiemelten a lakóépületek és közintézmények energiahatékonyságával, illetve született meg az épületenergetikai direktíva, amelynek értelmében az energetikai tanúsítás bevezetése minden tagországban kötelező.

Magyarországon a 176/2008. kormányrendelet írja elő a tanúsítást, illetve szabályozza, hogy kinek és milyen esetekben kell a tanúsítványt elkészíttetnie. Új épületek használatbavételekor már 2009. január 1-től kötelező a tanúsítvány megléte. 2012. január 1-től pedig már akkor is szükség lesz a tanúsítványra, ha lakásunkat el szeretnénk adni, vagy hosszú távra (1 évnél hosszabb időre) bérbe kívánjuk adni. A tanúsítvány elkészíttetése mindig az eladó vagy bérbeadó kötelessége.

De mit mutat meg egy energetikai tanúsítvány?

Besorolás: Elsősorban arról tájékoztat, hogy milyen az adott épület műszaki állapota: szigetelése, fűtési rendszere, hővesztesége, és ezek alapján mekkora a várható éves energiafogyasztása. Ha az épület állapota az aktuális műszaki követelmények előírásainak megfelel, akkor a tanúsítvány által alkalmazott besorolás szerint „C” kategóriába fog kerülni (ld. táblázat). Ha ezeknél jobb, energetikailag hatékonyabb, azaz működtetéséhez (a fűtéshez, hűtéshez, vízmelegítéshez) kevesebb energia szükséges, akkor jobb „A+”, „A” vagy „B” kategóriájú minősítést kaphat.

Energiahatékonysági osztály

Az épület energiafogyasztása a követelményértékhez viszonyítva

Megnevezés

A+

<55%

Fokozottan energiata­karékos

A

56–75%

Energiatakarékos

B

76–95%

Követelménynél jobb

C

96–100%

Követelménynek megfelelő

D

101–120%

Követelményt megközelítő

E

121–150%

Átlagosnál jobb

F

151–190%

Átlagos

G

191–250%

Átlagost megközelítő

H

251–340%

Gyenge

I

341%<

Rossz

Javaslatok: A tanúsítvány fontos része a tanúsító szakember javaslata, amelyben az energiatudatos használatra ad tanácsot és egyben rámutat a lakás hőtechnikai, illetve épületgépészeti hiányosságaira, problémáira, azaz segítséget nyújt a korszerűsítéshez. Útmutatást kapunk arról is, hogy a tanácsok megfogadásával és megvalósításával hány energiaosztállyal juthatunk feljebb.

Érdemes-e elkészíttetni a tanúsítványt akkor is, ha esetleg még nem kötelező?

A tanúsítvány meglétével ingatlanunk értéke nőhet, hisz független szakember tanúsítja energiahatékonyságát. Érdemes tudnunk, hogy bár a jelen előírásoknak megfelelő lakás „C” kategóriájú, az átlagos magyar lakás az „E” / „F” kategóriába helyezhető.

A tanúsítvány a rajta feltűntetett javaslatok segítségével útmutatást nyújt ahhoz, hogyan tudunk energiát megtakarítani, valamint hogyan érdemes otthonunkat felújítani, korszerűsíteni.

Ki állíthatja ki a tanúsítványt?

Tanúsítást a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékébe felvett tanúsítók végezhetnek. A névjegyzékbe azok a mérnökök kerülhetnek be, akik a szükséges szakvizsgát letették. A szakértők névsorát a www.mmk.hu valamint www.mek.hu internetes oldalakon lehet elérni.

Forrás és további információk:

Lakcímke: www.lakcimke.hu (innen az ismertető kiadvány is letölthető)

Energia Klub: www.energiaklub.hu

Klub karbon-lábnyom

A márciusi klub kapcsán összesen 118,3 kg CO2-t bocsátottunk ki, az alábbi megosztásban:

Összesítettük azt is, hogy az első klubot (2010. október) leszámítva eddig összesen hány kg szén-dioxidot bocsátottunk ki a klubok során (ld. grafikon), és ezt hány db tölgyfa tudná megkötni.

Amint azt a grafikon is mutatja, eddig összesen 644,05 kg CO2-t bocsátottunk ki a klub rendezvények kapcsán. Az Energia Klub adatai alapján 1 kifejlett, egészséges (kb. 100m3 lombtérfogattal rendelkező) tölgyfa egy év alatt 68 kg CO2-t köt meg. Ennek alapján klubunk kibocsátásának megkötésére 10 tölgyfa szükséges!

A klubok lábnyomát az Energia Klub rendezvény-lábnyom kalkulátora segítségével számoljuk ki.

Klíma-klub, március 18.

PROGRAM

Bevezetés: welcome,

Aki nem volt múltkor, annak klub anyagok kiosztása

Jelenléti ív

I. Energia Klub

II. mit mértek otthon? Adatbegyűjtés

milyen kérdések, problémák voltak

III. Klíma audit feedback + öko-lábnyom

Pozitívumok – miben vagyunk jók?

Miben szeretnénk fejlődni?

1. Edóék, Orsóék

2. ki mit tűzött ki magának? Vont le magának? Mit szeretne?

Milyen akadályokat látnak ezügyben?

3. klub eredmény – összesített

IV. Kérdőív klubról

V. Zárás

Következő alkalom: április 14. (Feiler József – passzív ház)

Tennivalók a következő alkalomig:

leolvasás, adatregisztrálás

Klub előtt:

ÖKO-LÁBNYOM mérési lehetőség

Fogyasztáscsökkentési próbálkozások a Fitrian-családnál III.

[Alapinfo: Pesten, a VII. kerületben lakunk egy 100 éves bérház harmadik emeletén, 45 négyzetméteren négyen, a Hugicám és mi hárman (Orsi, Rian, és a két éves Mirkó, aki fogyasztását tekintve bőven 1-nek számít ;-) ].

Januári „jelentésünk” óta ismét történt pár pozitív változás a Hernád utcában, íme:

  • A konyhában egyik este végre kiégett a régi villanyégő. Először beszereltünk egy takarékos, de gyenge fényűt, és annyira homály lett minden, hogy majdnem elment a kedvünket a főzéstől. Aztán meglett a világos, ami önmagában elég az egész konyhára (eredetileg két lámpa van, de csak egyet használunk), így a fürdőszobában lévő izzót leszámítva minden villanyégő energiatakarékos a lakásban (8-ból 7)!
  • A www.energiakalkulator.hu oldalon (ld. Hasznos, érdekes honlapok és kiadványok fejezet) található fényforrás kalkulátorral kiszámoltuk, hogy ezzel a hét fénycsővel évente kb. 33.000 forintot takarítunk meg!
  • Kalkulátor-lázban égünk mostanában… Így a Klíma-klub saját kalkulátora mellett a www.egymozdulat.hu oldalra is felvittük ismét az aktuális mérőóra állásokat. A villany- és gázfogyasztásunk februárban nagyjából megegyezett a januárival, a vízfogyasztás viszont – alig észlelhetően, de - tovább csökkent (napi átlag 0,25 m3)! Az utóbbi két hétben már nem fűtöttünk, elég jól jött ez a langy idő, kicsit talán túl meleg is..
  • Március 27-én este Tatabányán voltunk Édesapámnál, együtt mentünk fel este fél 9-kor a Turul-madárhoz, hogy föntről is megnézzük, a klímaköréről híres város mennyire veszi ki a részét a Föld Órája Nagy Villanylekapcsolásból. Háááááááát………. Azon kívül, hogy a madár megvilágítása percre pontosan 20:30-kor kialudt, nem történt SEMMI. Kissé csalódottan bóklásztunk a sötét erdőben, de a hangulat jó volt, sok fiatal töltötte az estét a tűznél melegedve, és a megszokottnál jóval többen sétáltak a „város hegyén” e kései órán.
  • A klímaváltozással, klímavédelemmel kapcsolatos könyvek olvasása sokat alakíthat az ember hozzáállásán, más megvilágításba helyez dolgokat, felnyitja a szemünket a téma kevésbé ismert kérdéseiben. Mostanában sokat olvasgattam egy Edinától kapott ilyen jellegű könyvet (George Marshall – Carbon detox), ennek köszönhető például, hogy felfogtam végre, miért lesz vadabb az időjárás a légkör megnövekedett CO2-tartalmától.

A legmeglepőbb változást háztartásunk szén-dioxid kibocsátásával kapcsolatban azonban egy egészen más könyv eredményezte: a sokak által ismert Shogun.

James Clavell bestseller regényét karácsonyra kapta Rian, a párom - Indonéziában nem annyira ismert a könyv, mint nálunk, a filmet se látta még. A XVII. századi Japánban játszódó történet ugyan nem a CO2 kibocsátás szempontjából érdekes, közvetve mégis sokat jelentett kicsiny családunk fogyasztási szokásainak reformjában! J Rianra nagy hatást gyakorolt a japánok húsundora és az angol származású főhős lelkendezése arról, mennyire frissnek és erősnek érzi magát a szamurájok táplálkozásától – a japánok akkoriban kizárólag halat és zöldséget ettek, talán azért, mert a buddhista vallás ezt diktálja, meg azért is, mert amúgy sincs elég legelő egyéb állatokat hizlalni (??).

Amikor három évvel ezelőtt Rian Európába érkezett, el volt ámulva a húskínálaton és az „olcsó” árakon. Élete első 26 évében évente kétszer evett marhahúst és havonta 1-2-szer csirkét, Indonéziában ez az általános, a hús az emberek nagy részének megfizethetetlen!

Természetesen halból több jut… Látva a bőséget, úgy érezte, itt az idő bepótolni a „lemaradást", és nagy élvezettel kóstolta meg a legkülönbözőbb húsos fogásokat. Aztán jött James Clavell, és ahogy John Blackthorne-ból, a főszereplőből lassan szamuráj lett, indonéz főhősünk lassan visszatalált a „radikálisan mérsékelt húsfogyasztók” ösvényére.. Néha tényleg nem várt helyekről érkezik a motiváció az életmódváltásra ;-)

Apró betűs kiegészítés:

Ha már szóba került a japán halfogyasztás, nem árt tisztában lennünk azzal, hogy a jelenkor mértéktelensége az ő életmódjukra is jellemző: étkezési szokásaik több halfajt sodortak a kihalás szélére és a bálnákkal sem kifejezetten barátságosak. Épp most szerepelt a hírekben, hogy eszük ágában sincs csökkenteni a luxusfalatokként felszolgált kékuszonyú tonhal éves halászott mennyiségét, pedig rengeteg aggódó szervezet követeli a faj megmentését.

Ahogy az Index internetes oldal írta tavaly szeptemberben: „Ha nem változik valami sürgősen és nagyon radikálisan, a halak hamarosan ki fognak fogyni a tengerekből és az óceánokból. Ez nem csak ilyen hippista-délibábos-mezítlábas jajveszékelés, hanem ugyanolyan tény, mint a globális felmelegedés, amivel komoly tudós azért már nem vitatkozik. Számtalan tengeri halfajta állománya omlott össze egészen drámaian az utóbbi néhány évtizedben. A csökkenés mértéke különösen a nagytestű ragadozóknál (ilyen például a nálunk is népszerű tonhal vagy az Ázsiában felfalt cápák) súlyos, sok faj esetében a kilencven százalékot is meghaladja. Ennek kisebb részben mindenféle környezetszennyezés az oka, nagyobb részben azonban a szomorú tény, hogy az emberiség egészen egyszerűen minden finomat kizabált a vízből”

(Bede Márton http://index.hu/velemeny/menonemmeno/2009/09/22/halat_enni_nem_meno/)

Azaz ha halra vágyunk, együnk hazait! (hazai biohalról bővebben itt: http://www.tudatosvasarlo.hu/cikkek/848)

Antal Orsi/GreenDependent

A Gödöllői klíma-klub elindítását az Európai Bizottság 7. kutatás-fejlesztési keretprogramja támogatta a „Changing Behaviour” program keretében.


 

Hungarian (formal)English (United Kingdom)

Kapcsolat